Installáció (2009), felfújt lufikon függő hányózacskók, 4 fotogram

Régóta foglalkoztat az a nehezen megfogalmazható minőség, amely túlmutat a puszta közelségen: amikor formák, tárgyak, terek vagy jelenlétek valamilyen láthatatlan módon kapcsolatba kerülnek egymással. A munkák készítése közben nem elsősorban kompozíciókat kerestem, hanem rezonanciákat — olyan finom összefüggéseket, amelyek inkább megérezhetők, mint pontosan megmagyarázhatók. Ezt a gondolatot felfújt lufikon lebegő és azokkal sodródó hányózacskókkal, valamint Kondász Ferenccel barátommal közösen készített fotogramsorozattal próbáltam megfogalmazni: olyan képi helyzeteken keresztül, ahol a tárgyak jelentése nem előre adott, hanem egymás közelségében és kölcsönhatásaiban kezd alakulni.